Kapu Közép- és Kelet-Európába: fejlődnek a lengyel kikötők, és velük együtt a logisztikai infrastruktúra is

A lengyel tengerpart az elmúlt évtizedek legjelentősebb fejlődési időszakát éli. Gdańsk kikötője ma a kontinens egyik óceáni kapujaként működik, ahová közvetlenül érkeznek Ázsiából induló hajójáratok. Świnoujście városában júliusban megkezdődött egy mélyvízi terminál építése, amely hasonló szerepet tölt majd be. Gdynia és Szczecin saját konténerforgalmi rekordjait dönti meg. A kezelt áruk egyre nagyobb része azonban nem marad Lengyelországban, hanem Közép- és Kelet-Európa különböző országaiban működő címzettekhez kerül. A lengyel kikötők így egyre nagyobb versenybe kerülnek a kontinens nyugati és déli részén található kikötőkkel ezekért a árumennyiségekért. A kikötői infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan a raktározási és szállítási háttérkapacitások is bővülnek.

A lengyel kikötőkben kezelt árumennyiség növekedésére a geopolitikai helyzet is hatással van. 2026 augusztusának végéig az Ázsia és Európa közötti, nyugati irányú szállítási kapacitás mintegy 18%-a tért vissza a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalra. Ez rövidebb tranzitidőt és több kikötői hajómegállást tesz lehetővé. Lengyelország importja is növekszik: a lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint 2026 első félévében 5,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A logisztikai szolgáltatók számára ez egyre nagyobb árumennyiséget jelent, amelynek kezeléséhez átfogó szolgáltatásokra van szükség – a szállítástól és a vámkezeléstől kezdve a raktározáson át egészen a disztribúcióig.

A terminál és a háttérinfrastruktúra – egymással szorosan összefüggő rendszerek

Mielőtt az áru eljut a vásárló polcára vagy a megrendelő gyártósorára, ki kell rakodni a konténerből, át kell rakodni, vámkezelni kell, és általában bizonyos ideig tárolni is szükséges. Ezek a műveletek gyakran nem közvetlenül a kikötő rakpartján, hanem a kikötőtől néhány tíz kilométerre található raktárakban és cross-dock terminálokon történnek. Az LCL-rendszerű gyűjtőáru-import esetében a dekonszolidáció a disztribúció megkezdésének alapfeltétele: egyetlen konténer tartalmát több különböző címzett között osztják szét. Ezért önmagában a konténerterminál áteresztőképessége nem elegendő. Legalább ilyen fontos a terminált kiszolgáló logisztikai háttér infrastruktúrájának teljesítménye.

A kikötői beruházások ösztönzik a régió fejlődését, és megnyitják az utat Európa felé

A Baltic Hub üzembe helyezte harmadik konténerterminálját, Gdynia pedig 2025-ben először lépte át az egymillió TEU-s határt. A szczecini–świnoujściei kikötőkomplexum 2025-ben 7,5%-kal több árut kezelt, mint az előző évben. A lengyel kikötők dinamikus fejlődésének köszönhetően egyre gyakrabban nemcsak a hazai piacot, hanem Közép- és Kelet-Európa piacait is kiszolgálják. A vasúti és közúti összeköttetések szintén bővülnek: mind az ország belső területei felé vezető útvonalak, mind a lengyel kikötőket a régió más piacaival összekötő kapcsolatok fejlesztése folyamatban van. Ezek az összeköttetések nagymértékben meghatározzák, milyen gyorsan jut el az áru a kikötőből a kontinens belső területein található címzetthez.

A közlekedési infrastruktúra és a logisztikai háttérkapacitások teszik lehetővé, hogy a lengyel kikötők hatékonyan versenyezzenek Nyugat- és Dél-Európa kikötőivel. Pomorze régióban a változások többek között az új raktárterületek kiépítésének ütemében is megmutatkoznak. 2025 végén a Trójmiasto térségében építés alatt álló raktárterületek 84%-ára már volt bérlő. Különösen a kikötők közvetlen közelében elhelyezkedő raktárakat veszik bérbe még az építkezés befejezése és az üzembe helyezés előtt.

A rakpart közelében található raktár és vámraktár növeli a szállítás hatékonyságát

A raktározási háttér értékét ma egyre inkább az határozza meg, hogy több műveletet is egyetlen helyszínen lehet-e elvégezni. Itt vámraktár és ideiglenes megőrzésre szolgáló raktár egyaránt működtethető, az áruk vámkezelése a vámhatóság által engedélyezett helyszínen végezhető, és a belföldi, illetve exportpiacok számára szükséges készletek is fenntarthatók. Emellett hozzáadott értékű szolgáltatások (VAS), például co-packing és címkézés is biztosítható.

Ha egy konténert több száz kilométerre szállítanak az ország belsejébe pusztán azért, hogy ott rakodják ki és vámkezeljék, akkor lényegében kétszer teszi meg ugyanazt az utat. Ha ezeket a műveleteket közvetlenül a rakpart mellett végezzük el, lerövidítjük a teljes logisztikai ciklust, és hamarabb felszabadíthatjuk a konténert. A SUUS tapasztalatai szerint a kereslet egyre inkább azok felé a létesítmények felé tolódik, amelyek egyetlen telephelyen egyesítik a raktározást, a cross-dock szolgáltatásokat és a vámügyi szaktudást.

A SUUS-nál előre gondoskodunk az ilyen helyszínek biztosításáról. 2026 májusában Szczecinben több mint 15 000 m² alapterületű logisztikai központot nyitottunk, amelyben a raktár közvetlenül a cross-dock terminál mellett található. Itt tengeri konténereket rakodunk ki, a vámhatóság által engedélyezett helyszínen végezzük el a vámkezelést, a gyűjtőáruk pedig napi rendszerességgel indulnak tovább Svédországba és Norvégiába. Szczecin számunkra Skandinávia kapuja, és egyre fontosabb szerepet tölt be a német piac kiszolgálásában is. A létesítményben az AutoStore bevezetését is tervezzük. Ez a robotizált raktározási rendszer hatékonyabbá teszi majd a működést.

Gdański telephelyünket is fejlesztjük. Bővítjük a cross-dock területet, és további rakodóhelyeket alakítunk ki a disztribúciós műveletekhez. A létesítmény fennmaradó részét konténerek kezelésére használjuk, mivel a jelenlegi kapacitás már teljes mértékben kihasznált. A telephelyen vámraktár és ideiglenes megőrzésre szolgáló raktár is működik, a vámkezelést pedig a vámhatóság által engedélyezett helyszínen végezzük. Így az importált árukhoz kapcsolódó valamennyi vámeljárás közvetlenül a kikötő kapuján túl elvégezhető.

A lengyel kikötőknek ma valós esélyük van arra, hogy a Közép- és Kelet-Európába irányuló áruforgalom legfontosabb belépési pontjaivá váljanak. Ezt nem csupán a hajózócsatornák mélysége és a terminálok áteresztőképessége határozza majd meg, hanem legalább ugyanilyen mértékben a raktárkapacitások elérhetősége, a vámügyi szaktudás és a kontinens többi részével összekötő, hatékony közlekedési kapcsolatok is.