Az iparvezérelt kereskedelem a gyárak közelébe vonzza a magyar logisztikát

Magyarország gazdasága egyre inkább exportorientált, az idei exportfellendülést pedig elsősorban a járműipar és az elektronikai ipar növekedése hajtja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint január–augusztusban az Egyesült Államokba irányuló export több mint 35%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a Lengyelországba – Németország után Magyarország második legfontosabb exportpiacára – irányuló kivitel pedig 6,7%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan az import is bővül, mivel a hazai üzemek nagymértékben külföldről beszerzett alkatrészekre támaszkodnak. A logisztika számára ez mindkét irányban nagyobb volument, valamint új követelményeket jelent a közlekedési infrastruktúrával és a raktárkapacitással szemben.

Saját leányvállalatunkon keresztül Magyarországon is jelen lévő logisztikai szolgáltatóként ezeket a változásokat a teljes ellátási láncban látjuk – az alkatrészek gyárakba szállításától a késztermékek külföldi piacokra történő elosztásáig. A raktárak elhelyezkedése is egyre fontosabbá válik, mivel az új létesítmények a gyárak és a fő szállítási útvonalak közelében épülnek.

A járműipar és az elektronikai ipar hajtja a kereskedelmet

Jelenleg az ipar van a legnagyobb hatással Magyarország külkereskedelmi teljesítményére. Augusztusban a szállítóeszközök és az elektronikai termékek exportja közel 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami jól mutatja, milyen gyorsan jelennek meg az új termelőkapacitások a külföldi értékesítésben. Jó példa erre Debrecen, ahol a BMW-gyár ismét növelte termelési volumenét. Ugyanakkor ez a gazdasági modell folyamatos importkeresletet generál, mivel az exportcélú termelés nagymértékben külföldről beszerzett alkatrészektől és részegységektől függ.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint idén az import gyorsabban nő majd, mint az export. A gyárak ellátása mellett az importot a reálbérek emelkedése által támogatott lakossági fogyasztás is élénkíti. Ez jól látható a tengeri fuvarozásban, ahol Magyarország konténerforgalmának több mint 70%-át az import teszi ki. A gyakorlatban sok vállalat számára kulcsfontosságúvá válik a beérkező szállítmányok hatékony kezelése, beleértve a vámkezelést és a továbbítás előtti tárolást is.

Az infrastruktúra a fő kereskedelmi útvonalak mentén fejlődik

Magyarország tengerparttal nem rendelkező ország, ezért tengerentúli kereskedelme – beleértve az Egyesült Államokkal folytatott, egyre bővülő kereskedelmet is, ahonnan az import nyolc hónap alatt csaknem megduplázódott – a szomszédos országok kikötőin keresztül bonyolódik. A második negyedévben Magyarország tengeri konténerforgalma rekordot döntött, a rakomány legnagyobb része adriai kikötőkön keresztül érkezett az országba. A Magyarországra érkező és onnan induló szállítmányoknál a déli kikötőket – például Kopert és Konstancát –, valamint Triesztet és Rijekát is használjuk, amelyek szintén fontos kapui a magyar rakományoknak. Az északi útvonalakon Gdańskot és német kikötőket, köztük Hamburgot és Bremerhavent vesszük igénybe, a kereskedelmi iránytól, a rakomány típusától és az ügyfél igényeitől függően. Az útvonal kiválasztása a rakomány típusától és az elvárt szállítási időtől függ, az adriai és a balti kikötők közötti erősödő verseny pedig nagyobb rugalmasságot biztosít a Magyarországon gyártó vállalatoknak.

A szárazföldi infrastruktúra ezzel párhuzamosan fejlődik. 2025 óta a Romániával folytatott közúti forgalom határellenőrzés nélkül zajlik, az elkövetkező években pedig a tervek szerint az M49-es gyorsforgalmi út is eléri a román határt. Ez azért fontos, mert idén éppen a Romániából Magyarországra irányuló import nő különösen gyorsan. Az augusztusban elfogadott, 2026–2035-ös vasútfejlesztési terv tartalmazza a Béccsel és Varsóval való gyors összeköttetések előkészítését, a korszerűsített Budapest–Belgrád vasútvonal pedig a teljes kereskedelmi üzem felé halad, bár a rendelkezésre álló információk szerint a szolgáltatás még teszt-, illetve korlátozott üzemben működik. Áruforgalmi potenciálját ezért ennek figyelembevételével kell megítélni. A beruházásoknak további lendületet adhat az EU Tanácsának októberi döntése a Magyarországnak járó kohéziós források feloldásáról.

A légi fuvarozási piac is átalakulóban van. A szabályozási változások és a további uniós vámkövetelmények hozzájárultak az alacsony értékű e-kereskedelmi küldemények számának csökkenéséhez, ami mérsékelte a repülőtereken kezelt volument. Az olyan, általános rakományra (general cargo) összpontosító szolgáltatók számára, mint a Rohlig SUUS Logistics, ez lehetőségeket és kihívásokat egyaránt jelent. A földi kiszolgáló ügynökök (handling agents) nagyobb figyelmet fordítanak a hagyományos szállítmányozókra és az általános rakományra, ugyanakkor a légi árufuvarozási kapacitás egy részének kivonása szűkítette az elérhető exportlehetőségek körét. Mindeközben egyes viszonylatokon versenyképesebbé váltak az Ázsiába irányuló fuvardíjak.

A raktárak a gyárak és a közlekedési folyosók közelébe költöznek

Az ipar és a kereskedelem változásai a raktárpiacon is megmutatkoznak. Magyarország modern ipari-logisztikai ingatlanállománya meghaladta a 6,5 millió négyzetmétert, az első félévben bérbe vett terület nagysága pedig érezhetően meghaladta az egy évvel korábbit. Az új kínálat nagy része ma már Budapesten kívül, azokban a régiókban kerül átadásra, ahol a járműipar fejlődik. A fejlesztők egyre gyakrabban fektetnek be a fő közlekedési folyosók mentén is, többek között a Horvátország felé vezető M6-os autópálya mentén. A spekulatív fejlesztések időszakát követően üres területek is rendelkezésre állnak a piacon, ami szélesebb helyszínválasztékot kínál a bérlőknek.

Egyre több vállalatnál látjuk, hogy a készleteket a gyárakhoz és az értékesítési piacokhoz közelebb tartják, és ezt a megoldást Magyarországon is kínáljuk. 2024-ben Budapesten 7000 négyzetméteres raktárat nyitottunk, közvetlenül a repülőtér és az M0/M4 autópálya-csomópont mellett. A létesítmény a tárolást és az elosztást hozzáadott értékű szolgáltatásokkal (VAS) – például co-packinggel és címkézéssel –, valamint vámszolgáltatásokkal ötvözi. A repülőtér közelsége a légi fuvarozás fejlesztését is támogatja. Magyarországi fiókunk évről évre erősíti pozícióját ezen a területen, különösen az exportban, ahol a kezelt volumen alapján rendszeresen a 15 legnagyobb szolgáltató között szerepelünk. A raktározási szolgáltatások iránti keresletet az e-kereskedelem átalakulása is növeli, mivel az új vámkövetelmények és a küldeményvolumen változása logisztikai stratégiájuk és készletgazdálkodásuk újragondolására készteti a vállalatokat.

A gyártók – különösen az autóiparban – egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a VMI (Vendor Managed Inventory) iránt, amely a raktározást, a készletgazdálkodást és a vámszolgáltatásokat egyetlen modellben ötvözi. A logisztikai szolgáltató intézi az alkatrészek importját és kezeli azok készletét, az ügyfél pedig csak akkor fizeti ki az árut és rendezi a kapcsolódó vámokat és adókat, amikor az alkatrészeket a gyártáshoz kiadják a raktárból. Így a gyártók kéznél tarthatják a szükséges alkatrészeket anélkül, hogy tőkét kötnének le olyan készletben, amelyre a gyártósoron még nincs szükség.

Azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek készleteiket a gyárak vagy a fő folyosók közelében helyezik el, és a vámszolgáltatásokat a szállítással egyetlen folyamatban kapcsolják össze. A Rohlig SUUS Logistics-nál Magyarország körül is fejlesztjük hálózatunkat: többek között Szlovéniában és Romániában is saját leányvállalataink működnek, Közép- és Kelet-Európát pedig egyetlen, integrált üzleti egységként kezeljük, amelyben az operatív döntések helyi szinten születnek. A magyar gazdaság kilátásai továbbra is mérsékelten optimisták. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a GDP növekedése az idei 1,8%-ról 2027-re 2,9%-ra gyorsul, ahogy az új járműipari termelőkapacitások működésbe lépnek. Ha ezek az előrejelzések valóra válnak, a logisztikai szolgáltatások és a raktárterületek iránti kereslet tovább nő.